1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A tünetet okozhatja fizikai behatás és fertőzés is. Az ülőrudakat érdemes lenne kicserélni eltérő vastagságú, nem túl durva kérgű 1-2cm átmérőjű ágakra. Például fűzfaágra. A madár talpát a házipatikában általában megtalálható Bepanten kenőccsel kellene naponta két alkalommal bekenni. Ha 2-3 nap után nincs javulás, állatorvost kell felkeresni pontos diagnózis felállítása céljából.
Őszinte válaszom, hogy ez egy amolyan patthelyzet! De! A fogkövek eltávolítása (szerintem) azért nem egy műtét, bár ahhoz, hogy ezt rendesen el lehessen végezni, a kutya enyhe altatása valóban szükséges. De ez sem kivitelezhetetlen, ha kellően odafigyelnek rá az altatásnál. Esetleg előtte érdemes egy vérvizsgálatot elvégeztetni és megnézetni néhány enzim értékét (főleg a májműködésre tekintettel), és ha jók az eredmények, szerintem nem kellene ettől annyira félni!
Kedves érdeklődő! Sajnos tenyésztőként én nem tudok egyebet javasolni ilyen esetben, mint az állatorvosi kezelés. Hasonló tüneteknél valóban antibiotikumos kezelést szoktak alkalmazni. A sünökhöz értő állatorvosok országos listáját a Tüskeböki tenyészet oldalán megtalálhatja.
Kedves Érdeklődő! A 7-8 éves hullámos papagáj még nem öreg, nem ritka a 15-18 éves példány sem. Más a helyzet, ha valamilyen betegség éri utol, ilyenkor kell a szakértő kivizsgálás. A különféle mézes rudakat nem javaslom, az étkeztetésében a legegyszerűbb szükségleteket kell biztosítani. Alapvetően magevők, kevés zöldeleséggel minimális gyümölcsfogyasztás mellett. Változatos összetételű, egy évesnél nem régebbi apró magokból álló magkeverék, naponta pár szál fűféle, pitypanglevél, vékony szelet alma, a mézes rudaknál jobban fogja szeretni a csumízt (más néven fürtös köles). Egy kis tálban legyen előtte ásványianyag keverék, optimalizált kalcium, foszfor összetétellel. Amikor vedlési időszak van, vagy csak méregtelenítésre van szüksége, a madár olyankor fogyaszt belőle. Az állatkereskedésekben kapható, vízben oldható vitaminkészítményekből havonta pár napig lehet az ivóvízbe cseppenteni adagolási előírás szerint. Nyáron pár csepp almaecet is mehet az ivóvízben (1:100 arányban) a melegben felgyorsuló baktérium feldúsulást megelőzendő. A Macskáktól elkapható fertőzések közül leginkább a férgességgel lehet számolni, ami miatt évente kb. 2 alkalommal legalább Ivermectin spot on light készítménnyel kezelni kellene.
A kutya fogazata a ragadozó életmódhoz alkalmazkodott, ezért ha egy kisebb darab latörik akkor is megfelelően működik tovább. Ha nagy darab törik le és a fogmeder begyullad, akkor ki kell húzatni a beteg fogat.