1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Érdemes lenne felkeresni állatorvost, aki bőrkaparék mintát vesz. Lehet atka vagy gomba is. Mindkettőnek más a kezelési módja. A bőrgombára krémet szoktunk alkalmazni, az atkára ivermectint szoktunk használni, a súlyosságtól függően csepp vagy injekció formájában. A gombát naponta többször krémezni kell, az atkát hetente ismételni kell, háromszor. Mindkét esetben érdemes immunerősítőt is használni.
A hasmenés a nyuszinál leggyakrabban a stressz, a táplálék- vagy vízminőség, a túlzott szénhidrátbevitel, a bélparaziták vagy a bakteriális fertőzés miatt alakul ki. Fontos, hogy mindig legyen a nyuszi előtt jó minőségű széna, friss ivóvíz és minőségi táp, amiben nincsenek magvak. Minimalizálni kell a zöldségevést. Mindenképp fel kell keresni egzotikus végzettségű állatorvost, székletminta vételéhez, illetve fogászati kontroll miatt.
Nem szabad. Ha egy kutya valamire allergiás, azt ki kell hagyni az étkezéséből. A felsorolt tüneteket okozhatja a csirkeallergia. Érdemes allergiavizsgálatra vinni, utána pedig megbeszélni az állatorvossal az új étrendet és az arra való átállását.
Részvétünk. Valószínűleg orvosi ellátásra lett volna szüksége. A tünetekből ítélve valamilyen seb lehetett rajta, ami elfertőződött, nem lett kezelve. Ilyenkor nagy fájdalmai, kínjai vannak az állatnak, egy idő után már nem is eszik. Ilyenkor mindig azonnal orvoshoz kell fordulni!
Sajnos a legtöbb, boltban kapható jutalomfalat ízfokozókat, szénhidrátokat, adalékanyagokat, tartósítószereket és kevés húst tartalmaznak. Nem csak hogy egészségtelen, de még könnyen el is hízhat, allergiás lehet kutyánk, ha ilyen jutalomfalattal kínáljuk. Próbáljunk természetes dolgokat vásárolni a kutyának, minél magasabb hústartalommal. Ilyen például a szárított nyúlfül, szárított marhafejbőr, szárított marhatüdő, vadlazacbőr rágókák.