1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Ilyen esetekben a kis állat intenzív ellátást igényel: napi kétszeri infúziózás, bélflóra-regenerálók adása, seb kezelése és az állat etetése. Ha ezt a kezelést megkapja rendszeresen, jó esélyekkel nő nagyra, és válik egészséges, felnőtt nyuszivá.
A kívánt úticélnak megfelelő konzulátust kell felhívni, hogy milyen papírok szükségesek az állat beviteléhez. Minden országnak más és más a követelménye. A légitársasággal is egyeztetni kell, egyáltalán vállalják-e az állat szállítását. Személyes véleményem szerint az állatnak nagyon megterhelő lenne a repülőút, ha tehetik, hagyják otthon!
A mozgásszervi problémákat sok minden okozhatja. Nyáron a túlzott melegtől lehet hő-sokk, kiszáradás. Ha rosszul van etetve az állat, csontja is törhet traumás sérülés nélkül, és daganatok kialakulásánál a tünetek egyik pillanatról a másikra jelentkezhetnek. De az igazi okot csak akkor lehet kideríteni, ha megmutatja egy állatorvosnak.
A tünetek alapján traumás sérülésnek tűnik. A fejet ért sérülés következtében alakul ki vérzés a fejen, szem körül, az orrtájékon, illetve a fülből. A körbe-körbe járás is idegrendszeri tünetként mutatkozik, ami nagy valószínűséggel a belső fül sérülése következtében alakult ki. Ha a másik állat is evett a zöldségből, akkor a mérgezés kizárt. Esetleges mérgezésnél is hasonló tünetek mutatkoznak, de nem jellemző. Ha az állat hozzáférhetett patkányméreghez, akkor egyértelmű a diagnózis. Ahogyan a másik doktor is mondta, a daganat is lehetséges, de ezt csak boncolással lehetne megállapítani.
Ha jó az állat általános állapota, és még szeretné fedeztetni, tenyészteni a jövőben, akkor a sebészi méhmosást javaslom, az injekciós kezelés nem biztos, hogy elegendő lesz. Az ivartalanítás persze működik, de akkor oda a tenyészthetőség...