1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A kiváltó ok lehet a stressz vagy a területbirtoklás. Az "egy bizonyos takaró" inkább az utóbbira enged következtetni. Megelőző intézkedés lehet, ha az adott helyiséget zárják a macskától és megtiltják részére az ágy használatát. Érdemes lenne átmeneti időre egy második alomtálcát is bevezetni és mind a kettőt egy új alomanyaggal tölteni.
Ha egy napig nem eszik a teknős, az még lehet a környezetváltozás miatt. Fontos, hogy most a terráriumban legyen 24-25 fok, a melegítőlámpa alatt pedig 33-35 fok. Sokszor a melegebb hőmérséklettől elkezdenek enni ilyenkor. Ha ilyen melegben van a teknős, és 2-3 nap eltelik úgy, hogy nem eszik semmit, akkor mindenképpen állatorvoshoz kell vinni, mert lehet, hogy betegség okozza az étvágytalanságot.
Az injekció a tüzelés megelőzésére, kiiktatására, megszüntetésére szolgál. Ha ennek ellenére befedezte (mert akkor mégis tüzel a szuka...) a kan kutya, akkor mindenképpen nézesse meg állatorvossal!
Egy 10 éves kutyát megoperálni nem lehetetlen ugyan, ha jó egészségnek örvend és a szíve, veséi, mája rendben vannak, akkor nem jelenhet túl nagy kockázatot, azonban mégis azt mondom, hogy ha eddig nem operáltatták meg, akkor most már ebből a szempontból nem nagyon érdemes. A mai felfogásunk és tudásunk szerint a daganatos betegségek megelőzésnek esélye akkor a legnagyobb, ha még az első tüzelés előtt ivartalaníttatják a szukát. Minden egyes tüzelés után egyre nő az esélye, és 10 évesen már ez nem fog segíteni neki az esélyek csökkenésében.
A kiskutya csupán kiskutya - és nem egy plüssmackó. Ugyanazok a szabályok vonatkoznak a kis testű kutyákra, mint nagy testű kedvenceinkre. Kis testben ugyanolyan kutyalélek lakozik. Vagyis: falkatörvények. A babusgatás a kutya szemében nem más, mint alárendeltség elismerése. Ezért Ön a viselkedésével pont az ellenkezőjét sugallja a yorkinak, mint amit szeretne. Az eb olvasatában ez ugyanis a következőképpen hangzik: "Hmmm, folyamatosan azt jelzi felém a gazdi, hogy én vagyok a falkavezér - gyorsan kell tennem valamit, hogy megmutassam, én vagyok itt a király!" És mi a következő lépés? Az eb gyorsan morog egyet. Kedves asszonyom! Ameddig babusgatni akarja a kutyát, ez a helyzet nem fog megváltozni. Egy kutyának (bármekkora is a mérete) falkára van szüksége. Ezért Önnek, hogy elfogadja Ön a kutya, hogy szót fogadjon, hogy ne kapja meg az Ön kezét esetleg Önnek a Hogyan legyek falkavezér? című cikkben leírtakat tanácsos követnie és következetesen betartania.