1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves Kérdező! Bizonyára elvitte már állatorvoshoz az új jövevényt, aki - többek közt - segített megállapítani a korát...
Sem az egésznapos alvás, sem a tátott csőrrel való légzés nem utal egészséges madárra. Javaslom állatorvos felkeresését, vagy elhízottak a madarak, vagy egy antibiotikumos kezelés lesz szükséges.
A bakoknak pároztatás után erőteljesebb bak szaguk lesz. A területüket is igyekszenek minden lehető módszerrel megjelölni. A nyulakra jellemző, hogy bogyó halmokkal jelzik a terület határát. Ez a viselkedés, amint a hormonok újra lecsillapodnak háttérbe szorul és "újra a régi" lesz. A hígabb széklet nem lehet hogy esetlegesen a "lágy bélsár", amit a nyuszik vitamin pótlás céljából megesznek? Érdemes a széna adagot növelni és pár napig (1-2) csak jó minőségű szénát kínálni neki. A továbbiakban is a megfelelő bélműködés érdekében érdemes hetente egy "széna napot" beiktatni, amikor az állat szénán kívül mást nem kap. Lehet cseresznye, alma ágat betenni a nyuszinak. A diót semmi képpen sem javaslom.
A kérdések sokasága és a kórelőzmény kuszasága miatt mindenképpen személyes konzultációt javasolnék és alapos fizikális vizsgálatot.
Én nem ajánlanám, hogy a ketrec a papagáj kalitka alatt legyen. Légzőszervi megbetegedést is okozhat a nyuszinak a folyamatosan ráhulló szennyezőanyagok. Vannak olyan betegségek amiket akár az ember, akár a nyuszi elkaphat a madártól, de ha rendszeresen viszik (évente) kivizsgálásra a papagájt ez elkerülhető. Így egy helységben nyugodtan lehet a két állat.