1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Feltehetőleg fertőzésben pusztult el a tojó, amiben a hím is szenvedhet. Állatorvos felkeresése mindenképp indokolt.
A csőr korrigálását erős körömollóval, csipesszel, reszelővel teheti meg. A minőségi csőrnövekedést gyorsítani nem tudja, de a erősebbé teheti ásványianyag kiegészítőkkel, vitaminokkal. A csőrtörést okozhatta például gombafertőzés is, de ha ennek nem volt előjele, akkor valamilyen külső roncsoló hatás. A törés helyének elhelyezkedésétől, méretétől függ, milyen mértékben regenerálódik a csőr. Az is lehetséges, hogy a madár egész életében korrigációra lesz szükség.
Üdvözlöm! Ilyenkor, a tavasz előjeleként felerősödik a nemi ösztön, a szukák ivarzásba lendülnek, a kanok pedig megpróbálják egymást túllicitálva jelezni a dominanciájukat. Így az ivarzással kapcsolaatos, illetve a bűzmirigy által termelt szagok intenzívebbek lesznek, a bűzmirigy esetnként telítődhet és a pangás miatt abban gyulladásos folyamatok is elindulhatnak. Másrészt viszont a megkötve tartott kutyák körül a talaj még fagyottan is beissza a tél folyamán ürített vizelet és bélsár nedveit, és az olvadással egyidőben ez időnként brutális szag formájában jelentkezhet, de enyhébb szag esetén is a továbbra is ott tartozkodó kutya onnan pillanatok alatt ismételten felveszi, fürösztés ide vagy oda. Tehát a megkötött kutya által használt területen érdemes legalább 5-10 cm vastagságban egy talajcsere, ezzel egyidőben a kutya ismételt fürdetése, bűzmirigy, bőr és hallójárat gondos átvizsgálása, esetleg állatorvos bevonásával (telefonon és interneten nehéz kutyát vizsgálni!), és már minimális elváltozás esetén is indokolt azok azonnali kezelése. A kereskedelmi forgalomban kapható "szagelvevő" porok és tabletták alkalmazását csak kiegészítő kezelésként javaslom (eredményességük ebben az esetben is megkérdőjelezhetőek), mert ha esetleg mégis hatékonynak bizonyulnak, akkor elnyomják a korai tüneteket, késleltetik az oki kezelést. Tisztelettel: dr. Keleti Zoltán - Állategészségház, Vértesszőlős
Ha elég nagy a kalitka, együtt tarthatók. A két fajból nem lehet pár. A szín általában nem befolyásolja a párválasztást.
Kedves Gabi! Nem ártana egy laborvizsgálatot végezni, nincs-e valamilyen emésztőenzim termelési elégtelensége (ehhez a TLI értéket kell megmérni a vérből), emellett székletvizsgálat is indokolt az ok kiderítésére. tisztelettel Dr. Szaniszló Ferenc www.vetlabor.hu