1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A bágyadtság és a bélsár között nem biztos, hogy összefüggés van, de azért feltétlen javasolnék egy állatorvosi kivizsgálást, vér- és bélsárvizsgálatot...
Ha egyik napról a másikra jelentkezett a probléma, akkor mégiscsak megsérülhetett (rándulás, ütés következtében), mégha külső tünet, például vérzés nélkül is. Ez esetben valószínűleg teljesen regenerálódni fog. Ha már régebben és rossz szárnytartással került önhöz, akkor a tünet maradandó, de a leírtak alapján csak esztétikai hiba. Mindemellett érdemes lenne megfogni és alaposabban megvizsgálni. Ha például egy izületi gyulladás, vagy szárny alatti tályog, rosszabb esetben tumor van a háttérben, az gyógyszeres kezelést, esetleg műtétet is igényelhet.
Amennyiben a szülei lekiismeretesen etetik, várja meg, hogy a fióka magától kirepüljön! Ha már elég erős,hogy önállóan egyen, akkor kevésbé fordulhat elő, hogy a többiek bántsák, minthogy a még ügyetlen fióka eleségért kuncsorgását zaklatásnak vegyék. Ha az elmúlt időszak hideg időjárásának ki voltak téve a tojások, akkor azokat már kidobhatja. A kotláskor jelentkező viselkedési rendellenesség legtöbbször a szaporodásban még kezdő madaraknál jelentkezik. Ha ez a későbbiekben sem változik, úgy pótszülőket kell keresni, vagy, ha nem képvisel a pár komolyabb tenyészértéket, akkor érdemes szétválasztani és olyan madarakkal párba tenni, amelyeknél nincs ilyen probléma.
Kedves Érdeklődő! Javasolt az állatorvosi vizsgálat, és szükség szerint a kezelés!!
Tisztelt Kérdező! A törzskönyvezési eljárás nem más, mint annak igazolása, hogy az egyed megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyet a fajta-standard ír le. Ezek fajtánként eltérőek, és tartalmazhatnak küllemi jegyeket (például elfogadott színkombinációk, fül és farokállás, izmoltság), valamint előírhatják egyes örökletes betegségektől való mentesség igazolását is. Megállapíthatják, hogy a felmenőknek hány generáción keresztül kell igazoltan a fajtához tartozniuk, az adott egyednek hány minősítő szemlén kell részt vennie. Tekintettel arra, hogy nem említette kérdésében, hogy milyen faj törzskönyvéről van szó, elképzelhető olyan előírás is, amely az utódok vizsgálatához köti az anya minősítését. Ha a fentiek bármelyikének csak az igazolása hiányzik, az egyed már "nem felel meg a kritériumoknak". Tisztelettel: dr. Keleti Zoltán - Állategészségház, Vértesszőlős.