1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Valószínűleg valamilyen átmeneti fájdalom, zsibbadás lehet. Nézzék át a talpait, ujjközeit, nem szúródott-e bele valami? Ha nem, és a probléma visszatér, akkor vizsgáltassák meg őt állatorvossal!
Kétségtelen, hogy a vér látványa mindig nagy aggodalmakat kelt, de azért koránt sincs akkora baj, mint gondolná! A vastag és végbél belső fala tele van apró, pici, vékonyfalú erecskékkel, amelyek egy kis erőlködés alkalmával könnyen megrepednek és ilyenkor pár csepp vér keveredik a bélsárba. Ez önmagában nem kóros, nem utal betegségre. Viszont gyakori követklezmény a hígabb és a túl kemény kaki ürítésénél. Az állatot mindig egyben kel nézni, és egy cicánál nagyon fontos, hogy milyen a kedve, eszik-e, jól múködik-e? Ha igen, akkor ezzel az apró tünettel nem nagyon kell foglalkozniuk.
Kedves Érdeklődő! Akkor lehet, nincs is baj? A hullámosok ivarérésekor derül ki, hogy hím, vagy tojó. Ilyenkor a csőr fölötti viaszos rész hímek esetében kékes lilás lesz, tojók esetében barnás, esetleg rózsaszínes.
Pl. a sok hányástól felületi trauma.
Valószínüleg létezik más megoldás is. Tudassa ezt a kezelő állatorvossal. Amennyiben ő nem partner a kezelés változtatásában , keressen fel egy más állategészségügyi intézményt. De előtte mindenképpen konzultáljon a kezelő állatorvossal. Üdv