1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Egyedül tartott, szelíd madárnak, alkalmankénti kiengedés mellett megfelelő a leírt alapterület. A szilvafejű értelmes, kíváncsi papagáj, ezért a rácstávolsággal lehet probléma. Ha 1,5-2mm-es drótból készült és a hosszirányú kötések távol esnek egymástól, úgy a rács rugalmasságát kihasználva kidughatja a fejét és beszorulhat.
Kedves Olvasónk, ebben a cikkben mindent megtalál az almacsiga tartásáról: http://www.haziallat.hu/akvarium/edesvizi-fajok/a-rejtelyes-almacsiga/1723/
A kutyának további vizsgálatokra (főként bélsár parazitológia és baktérium tenyésztés) van szüksége az elmondottak alapján, így javaslom, mindenképp vigyék el egy olyan állatorvoshoz, akiben megbíznak.
Szia! A kutyusod és a nyuszi viszonya többnyire a gazdin múlik. Persze benne van az állatok alaptermészete is, de ha Te úgy állsz hozzá, akkor megkedvelik egymást. Ha hazaviszed a nyuszit akkor először csak ketrecen keresztül ismerkedjenek, majd pedig a nyuszi legyen ölben és úgy szagolgassa meg a kutyus. Mindenképp mondjad is közben hogy ki kicsoda, mert a megnyugtató hangod kell mind a kutyusnak mind a nyuszinak. Majd engedd a nyuszit ismerkedni a lakással. Neki ugye ez is új lesz, tehát azt is meg kell ismerje. Erre adjál neki időt. Addig ha tudod ne engedd oda a kutyust. Tehát eleinte, amíg a nyuszi meg nem szokja a helyét csak rövid időre találkozzanak, akkor is felügyelet mellett. Mindig a nyuszi legyen a Te öledben, hogy érezze a biztonságot. Szerintem nem lesz baj velük, hisz a nyuszik jól elvannak tengeri malaccal, macskával is... Majd írj, hogy hogy alakult az ismerkedés...:) Szép Napot Gabi
Nem derül ki az emailből, hogy állatorvosa látta-e a kiskutyát, vagy csak emailben vagy telefonon kérdezett tőle. Mindenképp vizsgálat után lehet eldönteni, hogy mi a teendő (gyógyszeres kezelés, stb). Javaslom vigyék el kutyájukat egy olyan állatorvoshoz, akiben megbíznak.