1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Sajnos az elmondása alapján kutyájuknak sürgős állatorvosi segítségre van szüksége. Azonnal vigyék állatorvoshoz!!!
Csak egy komplett állatorvosi kivizsgálást tudok javasolni ami felderíti a belső szervek működését/vérvizsgálat/ az izületek állapotát/rtg/ a belső szervek és a szív morfológiáját/ultrahang/. A pontos diagnózis birtokában az elváltozások egy része gyógyítható vagy kezelhető/izületi fájdalmak,keringési rendellenesség/
Amennyiben a szervi okok tényleg kizártak, volt vizsgálat, nem csak tapogatás... vese, húgyvezeték, cukorbetegség !? TEHÁT ha minden O.K. - mert a szervi eredetű okok kizártak, akkor lehet a problémát viselkedéstechnikai szempontból kezelni. - fontos lenne eldönteni, hogy un. ´jelölő vizelés´ vagy valóban a húgyhólyag ingere ? - az esti/délutáni etetés időpontját előbbre vinni, vagy hogy este ne legyen a kutya szomjas (különösen száraz táp etetése esetén !) - néhány napig kb 23 h is levinni, majd fokozatosan előbbre hozni az időpontot 21 h ig - ugyan csak néhány napig kora reggel 5 h - 6 h is kivinni (ha nincs éjszakai bevizelés) majd ezt az időpontot is fokozatosan későbbre helyezni - éjszaka nem hagyni kint ivóvizet
Nekem az a véleményem, hogy amennyiben egyéb tekintetben probléma mentesnek látja a kutyát, akkor ezzel a "mennyit iszik?" kérdéssel ne foglalkozzon. Ha van előtte víz, majd iszik belőle, amennyi jól esik neki. Már nincs meleg, nem kell a lihegéssel párologtatnia, így a folyadék veszteség is kicsi, bizonyára jobban gazdálkodik a szervezete a kevesebb vízzel is.
A kellemetlenségeken túl azért is érdemes leszoktatni kutyánkat az ugrálásról, mert ez egy olyan helyzet, ahol ő irányítja a cselekvést...olvass tovább >>