1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves Lilla! Tollciszta képződés viszonylag sűrűn jelentkezik a nem intenzív kanárik párosításakor. Ezek a madarak valóban mindig gyengébbek maradnak, tudatos tenyésztéssel (intenzív x nem intenzív)szaporított társaiknál. Valószínű, hogy a rossz tollképződésben résztvevő tolltok eltávolítása lenne a tollhiba megoldása, megfelelő utókezeléssel. Az itt lévő esetleges fertőzést nem fogja székletminta vizsgálat kimutatni. Viszont úgy tűnik van nagyobb probléma is, amit minél gyorsabban érdemes lenne szélesspektrumú antibiotikummal kezelni. Persze, ha gombás fertőzés okozza a gubbasztással mutatott tünetet, akkor az antibiotikum csak ront a helyzeten. Vagyis a mielőbbi orvosi vizsgálatra lenne szükség. A tollképződési problémák valamelyest csökkenthetők a vedlésekre kifejlesztett vitaminkészítményekkel, mint például a Versele-laga cég Muta-vit elnevezésű készítménye. Ha egyáltalán nem vesz fel táplálékot a madár, akkor kézzelnevelő tápszerrel, szőlőcukros vízzel lehet próbálkozni. Ilyenkor kifejezetten nagy a meleg igénye, 30-34 C fokos hőmérsékletet kellene biztosítani, például infra, vagy spotlámpa segítségével. Ha a madár szállítható állapotba kerül(iszik,táplálkozik), szállítása letakart kalitban történjen, főleg, ha gyalogosan szállítaná. Ha megoldható, a kalit alá melegítőpalackot helyezzen.
Kedves Adrienn! A "sokat eszik, de mégis fogy" kérdést egy bélsárvizsgálattal (parazitológia, Giardia-kimutatás, emésztéses), és/vagy egy vérvizsgálattal (tartalmazzon hasnyálmirigy, emésztéses paramétereket is, pl. amy, lip, tli stb.) zárnám rövidre. Ha ezek rendben vannak, akkor valószínűleg táp okozza...
Kedves Gazdi! A lándzsás útifű szirupból napi 3x 1ml-t ajánlok, - ha be tudja adni a cicának, ugyanis az erősebb ízektől nagyon tudnak nyálzani, ami sokszor meg is hiúsíthatja a rendszeres adagolást. Ezért talán könnyebb lenne homeopátiás szerekkel kezelni őt. Mielőbbi gyógyulást kívánok kedvencének! Üdvözlettel: Dr. Kopócsi Andrea
A lágy széklet akkor jelent gondot a nyuszinál, ha szinte folyós, és büdös. A széklet nem szőlőfürt szerű? Mert ez lehet a lágy bélsár, amit épp nem evett meg a nyuszi és a fenekére tapadt. A szőrt vágjátok rövidre a fenekén így elkerülhető a szennyeződés. Ha sok zöldet kap a nyuszi is előfordulhat lágyabb széklet. Egy kis szénakúra jót tehet- pár napig csak szénát kapjon. A folyamatos gyógyszer azonban nem jó, mert a nyuszi emésztése érzékeny és rosszabbat csinál egy ilyen hosszú kezelés...
Az epilepsziás rohamoknak igen sokféle típusuk van, így a nyálzás, szájhabzás nem feltétlen velejárója egy rohamnak. Elofordul, hogy csak egyetlen izomcsoport, vagy egy testfél görcse jelentkezik. Konzultáljanak kezeloorvosukkal, illetve a rohamokról vezessenek naplót: mikor jelentkeztek (dátum, napszak), meddig tartottak, milyen jelleguek voltak, volt-e valamilyen elozményük, ismert-e valamilyen kiváltó tünet, stb. Ha a rohamok "csak" évente egyszer jelentkeznek, érdemesebb oket tolerálni. Gyakori rohamoknál már szükség van tabletta állandó szedésére, amelyet állatorvosuk írhat fel, vizsgálat után. Ezen kívül javasolt vérvizsgálatot is végeztetni, annak megállapítására, nincs-e valamilyen szervi probléma a görcsök hátterében. A szuka kutyánál ajánlott az ivartalanítás, mert a tüzelés alatt gyakrabban jelentkezhetnek rohamok. Őket ajánljuk, szakértők a témában: Epilepsziás Kutyákért Alapítványhttp://www.haziallat.hu/szaknevsor/allatorvosok/epika/254/