1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Szia! Ne aggódj ilyen balesetek előfordulnak, viszont igen mutassad meg orvosnak- lehet egy kis rándulása is- a nyusziknál ez könnyen előfordul még akár egy hevesebb játék közben is...Lehet azonban semmi gond nincs- most a front miatt is ilyenek a nyuszik- rájuk is éppúgy hat mint ránk.:)
Kedves Irén! Így látatlanban nehéz eldönteni, hogyan tovább, de ha ezidő alatt nem javult, akkor valószínűleg nem lesz jobb a helyzet újabb 3-4 hét múlva sem (bár a biológiában nincsen 100%). További vizsgálat esetleg egy MR vizsgálat lenne, de a cicus mérete, a vizsgálat költségei, és nem utolsó sorban az ehhez szükséges bódítás kockázata miatt nem hiszem, hogy el fogják végezni...
8 hetesen már meg kellene lennie a fogainak. Voltál vele állatorvosnál? 8 hetesen a 2. oltását kellene kapnia. Oltási könyve van? Állatorvos meg tudná mondani mennyi idős.A tejfogak többnyire 3-4 hetes korban jelennek meg, szopás közben már ekkor felsérthetik az anyakutya emlőit. Néhány élettani jelenség előzi meg a tejfog áttörését, például a fogíny puhább lesz, elvékonyodik, rajta kis dudor támad, a szövetek szétválnak, és előtör a tejfog. Először az apró, hegyes tejmetszőfogak jelennek meg. Legtöbb esetben szabálytalan sorrendben történik, bár némi egymásutániság mégiscsak megfigyelhető. A felső tejmetszők közül először a fogófog (I1), később a szegletfog (I3), majd a középfog (I2) hasad ki. Az állkapocsban a 21. napon a fogófog, a 25. napon a szegletfog hasad.A tejmetszőfogak karcsúak, egymástól távol ülnek. A 6. héttől kezdetét veszi előbb az alsó, majd a felső tejmetszőfogak kopása, s egymástól való távolodása. A 4. hónap vége felé befejeződik a kopás , kilazulva, ferdén állnak a fogmedreikben, és a fogváltás ekkor veszi kezdetét.
A madár nyilvánvalóan tolltépős, ami a szelíd, egyedül tartott kína papagájoknál igen sűrűn jelentkező probléma. Rágási lehetőség biztosítása(pl. frissen metszett fűzfaágak), helyváltoztatás, nagyobb kalit segíthet, de 50% alatti eséllyel. Pár vásárlásával, egyidejűleg nagy röpdébe helyezéssel lehet a legbiztosabban eredményt elérni. A kétéves kína hím még nem ivarérett, de ha egyedül van, az lehet kiváltója az aktívabb tolltépésnek. Ha a madár párba van állítva fajtársával, akkor további információkra lenne szükségem a megoldáskereséshez, amit akár itt, akár magánlevelezésben (madarkert@madarkert.hu) is feltehet.
Több szem többet lát elvén máshol is megvizsgáltatnám a kutyát. Vizelet üledék vizsgálatot is érdemes lenne csináltatni és a péniszt alaposan átvizsgálni, nincs-e esetleg daganatos elváltozás rajta