81. Tudnivalók a háziegérről
A házi egér (Mus musculus) a rágcsáló emlősök rendjébe, az Egérfélék családjába tartozó faj. Falusi házak, istállók, raktárok lakója. Szinte mindent megeszik, ami útjába kerül.
A házi egér (Mus musculus) a rágcsáló emlősök rendjébe, az Egérfélék családjába tartozó faj. Falusi házak, istállók, raktárok lakója. Szinte mindent megeszik, ami útjába kerül.
Mit kell tudni a törpenyulakról, hogyan kell tartani őket, mit esznek, és mire kell vigyázni, ha egy ilyen kisállatot választunk társunknak?
A mongol futóegér (Meriones unguiculatus) nagyobb, mint egy egér és kisebb, mint egy patkány. A kifejlett állat testhossza akár 15 cm is lehet. Farka 13-15 cm hosszú.
A mosómedve Amerika északi részéről származó ragadozó állat, de a gyümölcsöket, kalászosokat is megeszi. Revirje (territóriuma) viszonylag kicsi, egy-két négyzetkilométeres.
A roborovski törpehöcsög eredeti élőhelyén főleg a sztyeppés, félsivatagos részeket lakja. Rendszertanilag a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és a hörcsögfélék (Cricetiade) családjába tartozik.
Szteroid és szteroid között nagy különbségek vannak. Nem mindegy, hogy gyorsan kiürülő készítményt kapott, vagy olyat, aminek a hatása is tartósabb. A Diprophos ez utóbbi csoportba tartozik. Hosszú hetek is eltelhetnek, amire kiürül a szervezetéből, úgyhogy türelem!
Csontot valóban ne adjon ilyen előzmények mellett. Amikor táppal kínálja, ne hagyja előtte: ha nem eszi meg, el kell venni a tálat, és fél nap múlva ismét megkínálni. Ha pár próbálkozás után "megsajnálja", és ismét a májat adja, a kutya hamar rájön, hogy az történik, amit ő akar. Javaslom esetleg kutyaiskola felkeresését is nevelési tanácsadás céljából.
A Magyar Állatorvosi Kamarát tudja megkeresni kérdésével, ők fogják tudni tájékoztatni a lehetőségeiről.
A tanács valóban helytálló és jó: a szemkontaktus felvételét én is minden első kutyaiskolai foglalkozás alklamával magam is oktatom, magyarázom a gazdiknak. A szemkontaktus felvételéánek tréningelésre különféle technikák vannak, a tanácsadónak ezeket illene ismerni és megmutatni. Általánosságban elmondható hogy vagy a túl félős kutyák vagy a domináns kutyák nem szívesen néznek az ember szemébe. Az egyik is más módszert kíván és a másik is. Nem írta melyik kutyaiskoláról van szó, - ezért ez ügyben nem tudok nyilatkozni.
Legvalószínűbb, hogy a "tünet" az ivarérettség előjele. Ha az "öklendezés" fejbólogatás" jellegű, akkor ez szinte bizonyosra vehető. Természetesen nem zárható ki valamely betegség sem, de vizsgálat nélkül legfeljebb szélesspektrumú antibiotikum itatását ajánlanám, emelt dózisú multivitamin kiegészítéssel. Az esetleges torokatka diagnosztizálásához mégiscsak érdemes lenne "futni néhány kört" a madarakhoz valamelyest értő állatorvos felkeresése céljából. Miskolc számomra az ország túlvége, ahol kevés ismerősöm él, így nem tudok állatorvost javasolni. de van állatkert, aminek működéséhez elengedhetetlen az egzotikus fajokhoz értő állatorvos felügyelete. A torokatka prevenciós kezelését nem javaslom, főként, ha a leírt "tünetekhez" nem társul tüsszögés, étvágytalanság, jelentős fogyás. A spot on élősködő elleni készítmények (pl. Ivermectin) erre az élősködőre nézve nem túl hatékonyak előírás szerint használva. Csőrbe cseppentve, vagy az atkákra hatékony piretrin csőrbe juttatva, viszont elég drasztikus megoldás. Ez diagnosztizált fertőzés esetén elkerülhetetlen, de erősen károsodhatnak a belső szervek, elsősorban a máj. Ha a kezelés mégis szükséges, a máj regenerálására legjobb a máriatövis mag az eleséghez keverve. Az esetleges egyéb károsodások további kezeléseket tesznek szükségessé. Kezdeti stádiumban két viszonylag könnyen beszerezhető gyógynövény alapú készítmény is jó hatású lehet az élősködők ellen. Egyik az oregánó tartalmú Ekodiár, a másik a Garlex elnevezésű fokhagyma kivonat. Fertőzés gyanú esetén 2-3 hét folyamatos, emelt dózisú itatásukkal tünetmentesíthetők a madarak. A káros mellékhatásukra nincs példa, megelőzésre, előírt hígítási arányban folyamatosan itathatók, élettani hatásuk, különösen a fokhagyma készítményeké, igen jó.